Réka kör

A harmadik Kelet-mecseki várhoz vezető útvonal csendesebb a megszokottnál: főként a túraösvények „mellékútjain”, kereszt jelzéseken vezet. Zengővárkonyt elhagyva nem is érint többet lakott területeket, népszerű turistacélpontokat, így jól futható, hétvégén sem kell tömegtől tartani. Csendessége ellenére a túrázók sem fognak csalódni benne, számos egyedi látnivaló tarkítja az útvonalat, bőven jut lehetőség nézelődésre. Többi távunkhoz hasonlóan, itt is megfelelően bő szintidőket szabtunk, így akár egy Zengővárkonyi múzeumlátogatás is beleférhet a sikeres teljesítésbe.

Pécsváradról:
Pécsváradi vár Z+ refomátus templom P+ K+ Rockenbauer sír K+ Zengővárkony K+ Gesztenyés - Év Fája K+ P3 Legénysír P3 disznós-kút P+ Z- Réka vár Z - Ötös úti kunyhó Z- Szamár-pihenő K4 Réka-kunyhó P+ Komlós-kanyar Aszf Z+ Pécsváradi vár

A QR kódos bejelentkezési pontok vastagon szedve . A pontok között a turistajelzések láthatók, melyeket követni kell: Z+ zöld kereszt, P+ piros kereszt, K+ kék kereszt, P3 piros háromszög, Z- zöld sáv, K4 kék négyszög, Aszf Erdészeti aszfaltút.

Hossza: 23,00 Km, összes szintemelkedés: 705 m
Szintidő gyalogtúraként: 8 óra
Szintidő futva: 4 óra
Szövegs útleírás lépésről-lépésre: Reka_itiner.pdf
GPX track: Rekakor.gpx
Nyomtatható térkép: Színes, Fekete-fehér
Alltrails link: Réka kör on Alltrails
Természetjáró link: Réka kör a termeszetjaro.hu-n
A táblák pontos helye a pontokon: RKtablak.png


Rockenbauer Pál sírja

“E kedves, szép fák sátoros lombja alatt a napsütéses déli lejtő mediterrán békessége, nyugalma marasztaló. Épp a legjobb hely...megpihenni.” A Még Egymillió lépésben elhangzó mondatok azóta egy szomorú, új értelmet nyertek – e helyet választotta örök pihenőhelyéül a hazai túramozgalom legendás alakja, Rockenbauer Pál. A szelídgesztenyés déli határában, gerecsei vörös mészkőtömb jelezte sír mára a természetjárók zarándokhelyévé vált.

Tájház és Tojásmúzeum

A Zengővárkonyi tájház a baranyai magyar népi építészet egyik szép példája. Néprajzi gyűjteménynek és a szövőműhelynek is helyet ad. Az itt készülő szőttesek Zengővárkony népi textilkultúrájának hagyományos szín- és formavilágát őrzik. A megmaradt gazdasági épületek, munkaeszközök képet adnak arról is, hogyan működött hajdanán a hagyományos parasztgazdaság. A tájház pajtaépületében kapott helyet a világszinten is egyedülálló Míves Tojás Múzeum. Változatos és gazdag gyűjteménye a hazai tojásfestők és díszítők alkotásait tájegységenként mutatja be. A Kárpát-medencei darabok mellett távolabbi tájak kultúráját reprezentáló izraeli, kínai, indonéziai, japán tojások is megcsodálhatók.


A 300 éves túlélő

Zengővárkony messze földön híres ősi szelídgesztenyéséről, mely körbeöleli a falut. A helyiek számára a gesztenye biztosított gyarapodást, ezért aztán féltve őrizték, ápolták fáikat. 2017-ben egy, a gesztenyés szélén álló, 300 éves óriás nyerte el az év fája címet. A századok során a fa kigyógyult a kéregrákból, túlélte az államosítást, és azt is, amikor egyszer a közeli katonai lőtér őrzésére rendelt katonák felgyújtották, hogy felmelegedhessenek. Az agg túlélő a helyiek számára a folytonosság jelképe, élni akarása máig erőt ad a hétköznapok küzdelmeihez.


Legénysír

Az erdő mélyén magányosan álló sírhely története maga a történelemmé vált ballada. Az első világháborút követő délvidéki szerb megszállás idején lelőtt, 22 éves Szegedi László halálát többféle változatban őrzi a szájhagyomány. Annyi bizonyos, hogy a kedveséhez igyekezett az erdőn át, egyesek szerint Szigetvárról, másutt Mohácsot vagy Zengővárkonyt emlegetnek. Szerencsétlenségére a Kecskehát oldalában szerb katonákba botlott, s lelőtték. Hogy pontosan miért történt, és miképp, homály fedi, talán nem állt meg a felszólításra. Testét aztán nem engedték a faluba szállítani, így végül Szalai Sándor várkonyi bíró hantolta el saját kezűleg az erdőben. A sírt évtizedeken át fakeresztek jelölték. 1996 novemberében Kelemen László zengővárkonyi kerületvezető erdész szervezésében kőből készült síremléket állítottak a szerencsétlenül járt ifjúnak, ezt láthatják ma is az arra járó vándorok.


Réka-völgy, Réka kunyhó

A Réka-völgyet sokan ismerik, de kevesen járják – sok vándor csak az elejét (Etelka-forrás, Réka-kunyhó kulcsosház) és a végét (Stein malom, Réka-vár) ismeri. Pedig az északnyugati irányban futó, az óbányaival párhuzamos patakvölgy az egyik legnagyobb ilyen képződmény a mélyen szabdalt, „csupa-csúcs” Kelet-Mecsekben. Turistaút ugyan vezet rajta, de sok helyütt járatlannak hat, a völgyen futó Öreg-Halász Patak haragvó kedvében gyakran felülírja a korábban kitaposott ösvényeket. Nevének eredetét sokan Koppány fejedelem lányához kötik, azonban egy kevésbé romantikus változat a valószínűbb: A múlt század közepéig patakban élő számtalan folyami rák után eredeztethető. A legöregebb Nádasdiak még ma is Rák-völgynek nevezik a helyet, a várat Rákvárnak, s erre utal a pataknév is. A rákok végül eltűntek a vízből, az utódok nyelvén pedig a rákból Réka lett.

A völgy a Zengő, a Róka-hegy, és a Somos határolta katlanból indul, több erecske találkozása és az Etelka-forrás indítja itt hosszú útjára a Halász-patakot. A forrás mellett legendás kulcsosház áll: a több mint száz éves Réka-kunyhó. Elektromosság, térerő nincs, van viszont vaskályha és sparhelt, így a hely téli szállásnak is alkalmas.


Rékavár

Ahol a Réka és az Óbányai völgy egyesül, egy mintegy 70 méteres magaslaton hosszan elnyúló egykori kővár maradványait rejti az erdő. A külső és belső várra tagolható, több mint kétszáz méter hosszú erősség keletkezéséről nincsenek írott emlékeink, az 1963-ban végzett régészeti feltárás szerint valamikor a XIII. században építhették. Pusztulásáról sem tudható sokkal több, minden bizonnyal tűzvész döntötte romba, valamikor a török idők kezdetén, a mohácsi csatavesztés után már nem említik az oklevelek. Az 1810. évi Visita Canonica már romként hivatkozik a Nádasd melletti „Rákvárra”. A legenda szerint itt született Szent Margit skót királynő, az Angliából hazánkba menekült Edvard herceg és István király Ágota leányának gyermeke. A romok belsejében táblával tiszteleg előtte az utókor, s minden ősszel emléktúra vezet a váron át, Pécsvárad és Nádasd között.


Nevezés, Díjazás

Nevezési díj nincs. Aki szintidőn belül célba ér, felkerül a sikeres teljesítők listájára, és amennyiben vállalja a teljesítés díját (személyenként 1000 Ft, a Várkört "gondozó" Tarkabarka Alapítványnak nyújtott támogatás), éremre is jogosult lesz. A díjat Teimel Cintia óbányai keramikus készíti hagyományos kézműves technikával.

Gyakran Ismételt Kérdések

Méhek?!?
Igen, a Gesztenyés után, mielőtt az útvonal a kék kereresztről a piros háromszögre tér, az erdőszélen kaptároknak kialakított helyek találhatók. Nyáron, ha kint tanyáznak a méhek, célszerű egy kis kerülőt tenni: A kaptárok mögött az erdőben, vagy nagyobb ívben kint a mezőn haladjatok.

Rékavár után nemsokára az Ötös-úti kunyhó következik. Itt is van egy kód, be kell jelentkeznem?
Nem, ez az eredeti várkör kódja, ezen az útvonalon nem használatos.

Fordított irányban indulnék, úgy is teljesíthető a kör?
Igen, a többi távhoz hasonóan a Réka-kör is bejárható ellenkező irányból is. Ilyenkor is sikeres lesz a teljesítés, csak a részidők átlagsebessége lesz pontatlan.

Juhé, célba értem, hol kapom meg az érmet?
Ha Pécsváradról indultál, és nem vár senki a célban, menj be bátran a várba, és kérdezz rá, ki tudja neked odadni. Ha így se sikerül, írj nekünk, vagy üzenj messengeren!

Pályainfó

Óév búcsúztató Zengő-túra - idén is!

2023-12-23 20:41:21

December 30-án tartja a Pécsváradi Várbaráti Kör hagyományos Óév-búcsúztató Zengő túráját.

Levélküldés ideiglenesen szünetel!

2023-05-25 08:32:59

Informatikai problémák miatt átmenetileg leállítottuk az e-mail szolgáltatást a szerveren

Most teljesítik

Most épp senki nincs a pályán.

Rólunk írták

Virágzik a bánáti bazsarózsa, érdemes gyönyörködni

2021-05-13 18:24:54

A Mecsek egyik legkülönlegesebb virága a bánáti bazsarózsa, amely éppen ezekben a hetekben bont szirmot.

Fullér Zoltán csaknem egy napig túrázott a Kelet-Mecsekben

2021-04-10 22:11:10

A Pécsváradi Várkör különböző távú – 14, 23, 28,5 és 35,5 kilométeres – teljesítménytúrái egyre népszerűbbek, nemcsak a környékről, hanem az ország minden pontjáról vonzzák a kirándulókat.